A kerékpár napjainkban az egyik legnépszerűbb közlekedési eszköz, szinte minden korosztály használja a gyermekektől az idősekig. A népszerűségén túl olcsó, egészséges és környezetkímélő. Ugyanakkor a gyalogos közlekedés mellett az egyetlen olyan közlekedési mód, melyhez a jogszabály nem ír elő hatósági engedélyt, tehát akár minimális KRESZ ismerettel is fel lehet a kerékpárra ülni, s általában ez okozza a legtöbb problémát.

2012. évben a Hajdúszoboszlói Járás településein 83 személyi sérüléssel járó közlekedési baleset következett be, melyből 16 balesetet kerékpárosok okoztak, vagyis minden 5. balesetet. A balesetek okai között kimutatható volt a közlekedési szabályok nem ismerete, valamint annak figyelmen kívül hagyása és az ittasság is.

Hazánkban minden polgárnak joga van közlekedni, a közlekedésben részt venni, s gyakran a köztudat eddig terjed. A jogosultság gyakorlásához ugyanakkor a jogalkotó kötelezettségeket ír elő, s általában ezzel már sokan nincsenek tisztában. Vagyis csak akkor élhetnek a közlekedésben való részvételi jogosultságukkal, ha az ehhez előírt jogszabályi követelményeknek eleget tettek. Ehhez szeretnék segítséget nyújtani a legalapvetőbb közlekedési ismeretek közreadásával.

A közúti közlekedés biztonsága és zavartalansága fontos társadalmi érdek. A biztonságos és zavartalan közlekedés alapvető feltétele, hogy a közlekedési szabályokat mindenki ismerje, megtartsa és számíthasson arra, hogy azokat mások is megtartják – ez a bizalmi elv. Emellett szükséges az is, hogy a közlekedés résztvevői előzékenyek és türelmesek legyenek egymással szemben.

Az előzőek alapján a közlekedésben való részvételnek vannak tárgyi és személyi feltételei, valamint szabályai. A tárgyi feltételek a kerékpárra, mint közlekedési eszközre vonatkozó műszaki előírások, míg a személyi feltételek a jármű hajtójával szemben támasztott követelmények.

A közlekedésben való részvétel tárgyi feltételei

Elsőként fontos tisztázni, hogy mi minősül kerékpárnak. A kerékpár olyan, legalább kétkerekű jármű, amelyet emberi erő hajt, és ezt legfeljebb 300 W teljesítményű motor segíti. Tehát az olyan jármű minősül kerékpárnak, amelynek minimum két kereke van, így az egykerekű kerékpár nem minősül kerékpárnak, ezért azzal a közúton sem szabad közlekedni. E mellett a beépített erőgép csak segíti a haladást, de az emberi erőt nem váltja ki teljesen.

A kerékpárnak, mint minden járműnek meg kell felelnie bizonyos minimális műszaki feltételeknek (tárgyi feltételek), melynek érdekében a kerékpárt fel kell (vagyis kötelező) szerelni:

$11)     könnyen kezelhető, megbízható kormányberendezéssel,

$12)     két, egymástól függetlenül működtethető fékszerkezettel, melyek közül az egyik az első, a másik a hátsó kerékre hat,

$13)     hangjelző berendezéssel, amely csak csengő lehet,

$14)     egy előre fehér, vagy kadmiumsárga fényt adó lámpával,

$15)     egy hátra piros fényt adó, sötétben, tiszta időben legalább 150 méter távolságról látható helyzetjelző lámpával,

$16)     hátul egy vagy két, szimmetrikusan elhelyezett, nem háromszög alakú, piros színű fényvisszaverővel,

$17)     legalább az első keréken legalább 1 db borostyánsárga színű, mindkét oldal felé hatásos oldalsó fényvisszaverővel (küllőprizmával).

A kettőnél több (három vagy négy) kerekű és 0,80 méternél szélesebb kerékpárt mindkét oldalon fel kell szerelni előre fehér, vagy kadmiumsárga fényt adó lámpával, hátra piros fényt adó helyzetjelző lámpákkal, valamint hátul két szimmetrikusan elhelyezett, nem háromszög alakú, piros színű fényvisszaverővel.

A kerékpár világítás elektromos kapcsolásának olyannak kell lennie, hogy a lámpák együtt legyenek be- és kikapcsolhatóak.

A fentieken túl a kerékpárt fel szabad (tehát nem kötelező) szerelni:

$11)     elöl fehér fényvisszaverővel,

$12)     az oldalán borostyánsárga fényvisszaverővel,

$13)     mindkét oldali lábpedálon elöl és hátul borostyánsárga fényvisszaverővel,

$14)     a kerékpár bal oldalán elhelyezett szélességjelzővel, amely előre fehér, hátra piros színű fényvisszaverőt tartalmaz.

$15)     gyermeküléssel oly módon, hogy az ülés és a rajta ülő gyermek a vezetőt a kilátásban és a vezetésben ne akadályozza, a kerékpár világító- és jelzőberendezéseit ne takarja. Az üléshez ebben az esetben kapaszkodót és lábtartót is fel kell szerelni. Az ülés, a kapaszkodó és a lábtartó nem lehet összefüggésben a kormányzott kerékkel, illetőleg az azzal együtt elforduló szerkezettel.

$16)     a kerékpárhoz kapcsolható legfeljebb 0,70 méter széles és legfeljebb 70 kilogramm össztömegű, egytengelyű, két nyomon futó vontatmány (kerékpár utánfutó) is. A kerékpár utánfutót fel kell szerelni hátul egy piros színű helyzetjelző lámpával és egy háromszög alakú fényvisszaverővel,

$17)     a kerékpáron utánfutó vontatására alkalmas berendezés is elhelyezhető.

A fentiek alapján tehát a kerékpárnak nappali fényviszonyok mellett is rendelkeznie kell első és hátsó világítással, valamint két fékberendezéssel. Ezt az indokolja, hogy az időjárási körülmények bármikor megváltozhatnak (pl. eleredhet az eső, sűrű havazás, köd szállhat le, vagy sűrű füst) és az úti célon a tartózkodási idő is kitolódhat (közben beesteledik), ezért nem fordulhat elő, hogy korlátozott vagy éjszakai látási viszonyok között a kerékpár nincs kivilágítva, mivel az rendkívül balesetveszélyes.

A két különálló fékberendezés is a kerékpáros biztonságát szolgálja a váratlan műszaki meghibásodások esetére (pl. az egyik fékbowden elszakad). Ebből az is következik, hogy a fék nélküli és a fix hajtású (un. fixi, a mellékelt fényképen is látható) kerékpárokkal sem lehet a közúti közlekedésben részt venni, ezeket a járműveket csak magánterületen vagy zárt pályán lehet használni.

A közlekedésben való részvétel személyi feltételei

A tárgyi feltételek után ismerjük meg a személyi feltételeket, azaz a kerékpár hajtójának milyen jogszabályi követelményeknek kell megfelelnie. Kerékpárt az vezethet, vagyis hajthat, aki

$1a)      a jármű biztonságos vezetésére képes állapotban van, továbbá

$1b)     a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt nem áll, és

$1c)      szervezetében nincs szeszes ital fogyasztásából származó alkohol.

Az első feltétel azt jelenti, hogy csak abban az esetben ülhetnek kerékpárra, ha mindkét kezüket és lábukat megfelelően tudják használni, a mozgatásuk nem korlátozott, hiszen a két lábra szükség van a biztonságos le- és felszállásra, a kerékpár hajtására, a haladásra és a megállásra, míg a két kézre a stabil és biztonságos kormányzáshoz, irányváltoztatáshoz és az irányjelzéshez. A végtagok akadálytalan mozgatása mellett szükséges a megfelelő egészségi és pszichés állapot is, vagyis nem állhat fenn olyan időleges vagy tartós betegség (rosszullét, szédülés, idegrendszeri betegség, látásbeli korlátozottság), amely korlátozza vagy kizárja az adott közlekedési helyzetek felismerését és a helyes közlekedési magatartás kialakítását, illetve a végtagok megfelelő működtetését és irányítását. E feltételek hiányában (pl. törött kéz vagy láb, idegrendszeri eredetű mozgáskorlátozottság, kettős látás) nem vehetnek részt a közlekedésben járművezetőként.

A második feltétel azt jelenti, hogy aki a vezetési képességre hátrányosan ható szert (rosszullétet, kettőslátást, szédülést stb. okozó gyógyszert, kábító- vagy bódítószert) fogyasztott, akkor kerékpárral a közlekedésben nem vehet részt.

A harmadik feltétel pedig azt jelenti, hogy ha a közlekedést megelőző időben alkoholt fogyasztottak, akkor szintén nem ülhetnek kerékpárra. E követelmények 2012. szeptember 01-jétől kis mértékben enyhültek. Az új szabályok szerint a főútvonalon kívüli úton - tehát másodrendű utakon, szerviz utakon stb. – és az út mellett kiépített kerékpárúton csak abban az esetben lehet kerékpárral közlekedni, ha a kerékpárt vezető/hajtó személy szervezetében a szeszesital fogyasztásából származó alkohol mértéke a 0,50‰ véralkohol-koncentrációt, vagy a kilélegzett levegőben a 0,30 mg/l-t nem haladja meg.

Az engedmény a főútvonalra és a főútvonal mellett kiépített kerékpárútra, illetve járdára (ahol egyébként tilos kerékpározni) nem vonatkozik, ott a zéró tolerancia továbbra is érvényben van, tehát ha a vezető szervezetében szeszesital fogyasztásából származó alkohol mutatható ki, akkor kerékpárral nem közlekedhet. A főútvonalat és annak végét az 5. és 6. ábrán látható közúti jelzőtábla jelzi.

Ha az előzőekben leírt személyi és tárgyi feltételek meglétéről meggyőződtek, akkor részt vehetnek a közúti közlekedésben, s csupán annyi kötelezettségük van, hogy be kell tartaniuk a kerékpáros közlekedésre vonatkozó szabályokat, melyek fontosabb rendelkezéseit – nem kimerítően – az alábbiakban ismertetem.  

Hol lehet közlekedni kerékpárral?

Elsőként fontos tisztázni, hogy hol lehet kerékpárral közlekedni. Kerékpárral a kerékpárúton, a kerékpársávon vagy erre utaló jelzés esetében az autóbusz forgalmi sávon, ahol ilyen nincs, a leállósávon vagy a kerékpározásra alkalmas útpadkán, illetőleg – ha az út és forgalmi viszonyok ezt lehetővé teszik – a lakott területen kívüli úton, a főútvonalként megjelölt úton az úttest jobb széléhez húzódva kell közlekedni.

Tehát ahol kerékpárút van kiépítve, vagy gyalog- és kerékpárút, melyeket a 26., 26/a., 26/d. és 26/e.  ábrákon látható közúti jelzőtáblák jelölnek, akkor a kerékpárral azon, illetve annak kijelölt részén kell közlekedni.

Az út melletti kerékpárutat az alábbi (117/d. és 117/e. ábra) közúti jelzőtáblák is jelzik.

A kerékpárúton a kerékpárral mindkét irányban szabad közlekedni, de a gyalog- és kerékpárúton a kerékpáros a gyalogos forgalmat nem akadályozhatja és nem veszélyeztetheti.

Ahol nincs kerékpárút kiépítve, de kerékpársávot alakítottak ki, melynek kezdetét a 117/a. és 117/g., míg végét a 117/b. és 117/h. ábrákon látható közúti jelzőtáblák jelölnek, ott a kerékpársávon kell közlekedni kerékpárral. A kerékpársávon csak egy irányban szabad közlekedni, a mellette lévő forgalmi sávban közlekedő járművekkel azonos irányban.

Ha sem kerékpárút, sem kerékpársáv nincs kiépítve, illetve kijelölve, akkor erre utaló - kifejezett - jelzés esetében az autóbusz forgalmi sávon is lehet közlekedni. Itt fontos felhívni a figyelmet, hogy csak akkor lehet az autóbusz forgalmi sávon közlekedni, ha a 117/c. ábrán látható közúti jelzőtáblát helyeztek ki, ennek hiányában az autóbusz forgalmi sávban kerékpárral tilos közlekedni.

Ha sem kerékpárút, sem kerékpársáv nincs kiépítve, illetve kijelölve, és az autóbusz forgalmi sávon történő közlekedésre utaló jelzőtábla sincs kihelyezve, akkor kerékpárral a leállósávon, ha ez sincs, a kerékpározásra alkalmas útpadkán, illetőleg – ha az út és forgalmi viszonyok ezt lehetővé teszik – a lakott területen kívüli úton, a főútvonalként megjelölt úton az úttest jobb széléhez húzódva kell közlekedni. A leállósáv az útnak az úttesttel azonos szintben levő, attól útburkolati jellel – fehér folyamatos vonallal - elválasztott és útburkolattal ellátott része, míg az útpadka az útnak az úttest mellett levő, útburkolattal el nem látott – általában zúzott kővel borított - része.

Általános szabályként járdán kerékpárral közlekedni nem lehet. Az általános tilalom alól a KRESZ két kivételt enged. Az egyik, hogy lakott területen lévő olyan úton, ahol az úttest kerékpáros közlekedésre alkalmatlan, kerékpárral a gyalogos forgalom zavarása nélkül és legfeljebb 10 km/óra sebességgel a járdán is szabad közlekedni. Az úttest kerékpáros közlekedésre alkalmatlanságát jelentheti, ha az útburkolat olyan mértékben elhasználódott, kátyúkkal sűrűn tűzdelt vagy zúzott kővel, kaviccsal borított, amely a folyamatos jobbra húzódva történő haladást lehetetlenné teszi. Azonban az úttesten zajló járműforgalom sűrűsége, a gyakori közlekedési balesetek, a közlekedési dugók kialakulása nem teszi az úttestet a kerékpáros közlekedésre alkalmatlanná, tehát erre hivatkozással nem lehet a járdán kerékpározni.

A másik kivétel az általános tilalom alól, hogy a főútvonal mellett lévő járdán közlekedhet az a 12. életévét be nem töltött kerékpáros gyermek, aki életkora miatt a főútvonal úttestén nem közlekedhet, ilyenkor a főútvonal mellett lévő járdán kerékpározhat a gyalogos forgalom zavarása nélkül és legfeljebb 10 km/óra sebességgel.

A kerékpárral, mint minden járművel az úttesten – az előzés és kikerülés esetét kivéve – annak menetirány szerinti jobb oldalán, az út- és forgalmi viszonyok szerint lehetséges mértékben jobbra tartva kell közlekedni. Ezen túlmenően az úttesten, az útpadkán és a járdán - amennyiben a járdán közlekedés korábban ismertetett feltételei adottak - csak egy sorban szabad haladni, vagyis egymás mellett tilos kerékpárral közlekedni.

Az olyan úton, ahol a 49. vagy az 55. ábrán látható „Behajtani tilos” közúti jelzőtábla van kihelyezve, a táblával megjelölt út úttestén kerékpárral közlekedni tilos.

Egyirányú forgalmú úton, amelyet a 104. és 105. ábrán látható közúti jelzőtáblával jelöltek, csak a táblán látható irányban szabad közlekedni.

Kerékpáros csak abban az esetben közlekedhet egyirányú úton a forgalommal szemben, amennyiben azt a közúti jelzések megengedik. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kerékpáros csak olyan egyirányú forgalmú úton közlekedhet a forgalommal szemben, ahol az „Egyirányú forgalmú út” közúti jelzőtábla alatt erre utaló kiegészítő táblát helyeztek el, mely a 105/a. ábrán látható. Valamint az egyirányú forgalmú út végén lévő - az 53. ábrán látható - „Behajtani tilos” közúti jelzőtábla alatt az 59/a. ábrán látható kiegészítő táblát helyeztek el. Ezek együttesen a mellékelt fényképen is láthatóak. Minden más esetben egyirányú forgalmú úton a forgalommal szemben kerékpárral közlekedni tilos.

A gyalogátkelőhely a gyalogosoknak az úttesten történő áthaladására szolgál, így ott csak gyalogosok közlekedhetnek, ezért azon kerékpárral áthajtani tilos, a kerékpáros a gyalogátkelőhelyen csak a kerékpárról leszállva gyalogosan haladhat át. A gyalogátkelőhelyen szabálytalanul kerékpárral történő áthaladás nagyon veszélyes, mivel a járművezetők ott csak gyalogosok közlekedésére számítanak, így az attól gyorsabb haladásra képes kerékpár könnyen megtévesztheti a járművezetőt és baleset kialakulásához vezethet, másrészt a gyalogátkelőhelyen a kerékpárost nem illeti meg áthaladási elsőbbség.

A kerékpárral történő elinduláskor elsőbbséget kell adni az úttesten közlekedő minden járműnek, tehát az ott közlekedő járműveket sem hirtelen fékezésre, sem hirtelen irányváltoztatásra kényszeríteni nem lehet.

Haladási sebesség

A kerékpárral történő közlekedésre a KRESZ sebességhatárokat is megállapított, melyre figyelemmel kell lenni. Lakott területen belül kerékpárral 40 km/óra, lakott területen kívül kerékpárral, ha a kerékpárt hajtó kerékpáros fejvédő sisakot visel, és utast nem szállít 50 km/óra, lakott területen kívül kerékpárral, ha a kerékpárt hajtó kerékpáros fejvédő sisakot nem visel 40 km/óra a megengedett maximális sebesség. Ezen túlmenően a kerékpárúton 30 km/óra, a gyalog- és kerékpárúton 20 km/óra, míg a járdán, amennyiben az itt való közlekedés – előzőekben ismertetett - feltételei megvannak 10km/óra a megengedett maximális sebesség.

Irányváltoztatás, elsőbbségadás

Aki a kerékpárral irányt változtat (a terelővonalat, az úttest szélét vagy képzeletbeli felezővonalát átlépi, forgalmi sávot változtat, másik útra bekanyarodik, főútvonalról vagy szilárd burkolatú útról letér, másik járművet vagy gyalogost kikerül, előz stb.) köteles a szándékolt irányban lévő karjának vízszintes felemelésével a többi járműnek jelezni. Az irányjelzési kötelezettségüknek a kar vízszintes felemelése helyett jelzőtárcsával vagy irányjelző készülékkel (elektromos kerékpárok esetében) is eleget tehetnek úgy, hogy az elölről, hátulról és a megfelelő oldalról jól látható legyen.

Az irányváltoztatás veszélyes művelet, ezért fontos, hogy az irányváltoztatást megelőzően a kerékpáros hátrafordulva meggyőződjön arról, hogy mögötte közlekedik e jármű, nem kezdték e meg az előzését, mivel ezekben az esetekben meg kell várni az előzés, elhaladás befejezését. Ezt követően a karjának néhány másodperces vízszintes felemelésével az irányváltoztatási szándékot jelezni kell, mellyel tájékoztatja a többi közlekedő jármű vezetőjét a szándékáról. Az irányváltoztatást csak ezt követően lehet megkezdeni.

Lakott területen belül főúton és egyéb úton, valamint lakott területen kívüli egyéb úton a hátrafordulást, irányjelzést követően balra kanyarodás esetén a felezővonalhoz, illetve a felezővonal mellé kell húzódni, míg jobbra kanyarodás esetén az úttest jobb szélére, majd innen kezdhető meg a kanyarodási manőver.

Balra kanyarodásnál a hátrafordulást követően, de még az irányjelzést megelőzően elsőbbséget kell biztosítani az azonos irányban közlekedő és irányt nem változtató (egyenesen továbbhaladó) járművek részére, míg a felezővonalhoz történő besorolást, behúzódást követően a szemben haladó és irányt nem változtató (egyenesen továbbhaladó) járművek részére.

Lakott területen kívüli főútvonalon a kanyarodási szabályok eltérőek. A kerékpárral a főútvonalról nem szabad – az előzőekben ismertetett módon - balra bekanyarodni vagy megfordulni. Itt a kerékpárosnak a kerékpárról le kell szállnia és azt tolva – a gyalogosok közlekedésére vonatkozó szabályok szerint – kell az úttesten áthaladnia.

Ugyanez a szabály vonatkozik arra a kerékpárosra is, aki a kerékpárútról a vele párhuzamos útra kíván balra bekanyarodni. Ez esetben is a kerékpárról leszállva és azt tolva – a gyalogosok közlekedésére vonatkozó szabályok szerint – kell az úttesten áthaladnia, illetve arra ráhajtania.

Gyalogátkelőhelyet és útkereszteződést mindig fokozott óvatossággal és mérsékelt sebességgel kell megközelíteni, hogy késedelem nélkül eleget tudjanak tenni az elsőbbségadási kötelezettségüknek. Gyalogátkelőhelyen áthaladási elsőbbséget kell adni az ott átkelni szándékozó gyalogosoknak. Útkereszteződésben, ahol a 9. és 10. ábrán látható „Elsőbbségadás kötelező” közúti jelzőtábla van kihelyezve, elsőbbséget kell adni a keresztező (a védett) úton haladó járműveknek. Ennél a közúti jelzőtáblánál nem kötelező megállni, tehát ha nincs keresztirányú forgalom, vagy az elsőbbségadási kötelezettségüknek a sebességük csökkentésével is eleget tudnak tenni, akkor – lassítást követően - megállás nélkül a kereszteződésbe behaladhatnak. Amennyiben van keresztirányú forgalom, vagy a sebességük csökkentése nem elegendő, akkor a kereszteződésben a megállás helyét jelző útburkolati jel (vonal) előtt, ha ilyen nincs, az útkereszteződésbe való behaladás előtt meg kell állni, és így biztosítani az áthaladási elsőbbséget.

Ha az útkereszteződésben a 11. és 12. ábrán látható „ÁLLJ! Elsőbbségadás kötelező'' közúti jelzőtábla van kihelyezve, ott elsőbbségadási kötelezettségüknek minden esetben megállással kell eleget tenniük. Teháta megállás helyét jelző útburkolati jel előtt, ilyen útburkolati jel hiányában az útkereszteződésbe való behaladás előtt minden esetben meg kell állniuk, és ha eleget tettek az elsőbbségadási kötelezettségünknek, akkor haladhatnak tovább.

A forgalomirányító fényjelző készülék jelzései

Aki városban közlekedik, az gyakran találkozhat forgalomirányító fényjelző készülékkel, amely a nagyobb forgalmú útkereszteződésekben irányítja a forgalmat. Ahhoz, hogy az ilyen kereszteződéseken biztonságosan átkeljenek, ismerniük kell az egyes jelzések pontos jelentéseit, s a teendőket.

Az úttest, a kerékpárút vagy a kerékpársáv forgalmának irányítására szolgáló fényjelző készülék három (felül kör alakú vagy nyilat, vagy kerékpárt mutató piros-, középen kör alakú vagy nyilat, vagy kerékpárt mutató sárga-, alul kör alakú vagy nyilat, vagy kerékpárt mutató zöldfényű) lámpából áll, és sorrendben zöld, sárga, piros, majd együtt piros és sárga fényjelzést ad. Az egyes fényjelzések jelentése a következő:

$1a)  a kör alakú, valamint a kerékpárt ábrázoló zöld fény szabad utat jelez: ha jelzőtábla nem tiltja, az erre vonatkozó szabályok megtartásával egyenesen, valamint jobbra vagy balra bekanyarodva tovább szabad haladni. A felfelé, illetőleg az oldalra mutató nyíl alakú zöld fény a jelzett irányban (irányokban) szabad utat jelez: a jelzett irányban (irányokban) tovább szabad haladni, bekanyarodás esetén a szabad jelzésen áthaladó gyalogosoknak elsőbbséget kell adni. (a. ábra)

$1b)   a kör alakú, valamint a nyilat vagy kerékpárt mutató folyamatos sárga fény a forgalom irányának megváltozását jelzi, az útkereszteződésnél – a kijelölt gyalogos átkelőhely, illetőleg a megállás helyét jelző útburkolati jel, ezek hiányában a fényjelző készülék előtt – meg kell állni. Ha azonban biztonságosan megállni már nem lehet, az útkereszteződésen mielőbb át kell haladni. (b. ábra)

$1c)    a kör alakú, valamint a nyilat vagy kerékpárt mutató folyamatos piros fény a továbbhaladás tilalmát jelzi, az útkereszteződésnél – a kijelölt gyalogos átkelőhely, illetőleg a megállás helyét jelző útburkolati jel, ezek hiányában a fényjelző készülék előtt –meg kell állni. (c. ábra)

$1d)   a kör alakú, valamint a nyilat vagy kerékpárt mutató piros és sárga fény együtt a továbbhaladás tilalmát jelzi, és arról tájékoztat, hogy zöld fényjelzés következik. (d. ábra)

$1a)                              b)                                c)                                 d)

A villogó sárga fény veszélyes helyre hívja fel a figyelmet, e helyen fokozott óvatossággal szabad továbbhaladni.

Kerékpárosokra vonatkozó sajátos közlekedési szabályok, tilalmak

A kerékpáron a kerékpárt nem hajtó személy, vagyis utas is szállítható erre alkalmas ülésen. A kétkerekű kerékpáron 16. életévét betöltött személy szállíthat 10 évnél nem idősebb -, a kerékpárt nem hajtó - utast a kerékpár pótülésén. Vagyis kétkerekű kerékpáron 10 évnél idősebb utas nem szállítható. Kettőnél több kerekű kerékpáron 17. életévét betöltött személy szállíthat - a kerékpárt nem hajtó - utast.

A jogalkotó a kerékpárosokra éjszaka és korlátozott látási viszony között további tárgyi feltételeket ír elő. A kerékpárral éjszaka és korlátozott látási viszonyok között csak abban az esetben szabad közlekedni, ha a kerékpáron vagy a kerékpároson

$1a)           előre fehér-, hátrafelé piros színű, folyamatos vagy villogó fényt adó lámpát és fényvisszaverőt helyeztek el, és

$1b)           lakott területen kívül a kerékpáros fényvisszaverő mellényt (ruházatot) visel.

Tehát éjszaka és korlátozott látási viszonyok mellett vagy a járművön, vagy a hajtón működő lámpákat kell elhelyezni és a kerékpárosnak lakott területen kívül láthatósági mellényt kell viselnie. Korlátozottak a látási viszonyok akkor, amikor az átlagos látási viszonyok felhősödés, köd, eső, hóesés, porfelhő vagy más ok miatt jelentősebben korlátozottak.

Tilos

$1a)      főútvonalon 12. életévét be nem töltött személynek kerékpározni;

$1b)      elengedett kormánnyal kerékpározni;

$1c)      kerékpárhoz oldalkocsit, valamint egyéb vontatmányt – a kerékpárutánfutót kivéve – kapcsolni;

$1d)      kerékpárt más járművel, illetőleg állattal vontatni;

$1e)      kerékpáron oldalra kinyúló, előre vagy hátra egy méternél hosszabban kinyúló, a vezetőt a vezetésben akadályozó vagy a személy- és vagyonbiztonságot egyébként veszélyeztető tárgyat szállítani;

$1f)        kerékpárral állatot vezetni.

$1g)      a kerékpár vezetőjének, hajtójának menet közben – ideértve a forgalmi okból történő megállást is – kézben tartott mobil rádiótelefont használni.

Mi a teendő közúti baleset esetén

Ha az előzőekben ismertetett alapvető közlekedési szabályokat betartják, akkor alappal bízhatnak abban, hogy nem válnak közlekedési baleset részesévé. Ha mégis baleset részesévé válnak, akkor kötelesek a kerékpárral azonnal megállni, a baleset folytán megsérült vagy veszélybe került személy részére segítséget nyújtani és az esetleges további balesetek elkerülése érdekében minden tőlük telhetőt megtenni.

Ha a baleset halált vagy személyi sérülést okozott, a balesetről a rendőrhatóságot (a legközelebbi rendőrt) haladéktalanul értesíteni kell és a lehetőségekhez képest gondoskodni kell a nyomok megőrzéséről. A helyszínt csak az intézkedő rendőr engedélyével szabad elhagyni. Ha a baleset veszélyes anyagot szállító járművel következett be, akkor a rendőrhatósággal közölni kell a jármű narancssárga alapszínű tábláján feltüntetett számokat is.

Ha a rendőrhatóság értesítése nem kötelező, mert nem történt személyi sérülés, de valamelyik érintett a baleset miatt rendőri intézkedést kér, és a rendőrhatóságot (a legközelebbi rendőrt) értesítette, akkor a rendőri intézkedést meg kell várni, a helyszínt elhagyni nem szabad.

Ha rendőri intézkedés válik szükségessé, a rendőri intézkedés megtörténtéig szeszes italt fogyasztani tilos.

A rendőrhatóság értesítése, illetve rendőri intézkedés hiányában az érintettek kötelesek személyazonosságukat és a kötelező felelősségbiztosításuk adatait kölcsönösen hitelt érdemlően igazolni.

Ha a kerékpárral más járműben kárt okoznak és a megrongálódott jármű vezetője nincs jelen, mert például egy parkoló járműnek ütköztek, akkor kötelesek személyi adataikat erre alkalmas módon (pl. egy papírlapra felírva és azt az első szélvédőn az ablaktörlő lapát alá helyezve) a helyszínen hátrahagyni.

Végezetül szeretném elmondani, hogy a közlekedési szabályokat nem azért kell betartani, mert megszegésük büntetést von maga után, hanem azért, mert a közlekedési baleseteket, az azzal járó anyagi kárt, veszteséget, testi sérülést csak így kerülhetik el. Fontos, hogy a szülők a gyerekeknek pozitív példát mutassanak, a gyermekek előtt fokozottan tartsák be a közlekedési szabályokat, mert a gyermekek a szülői mintát követik, s a helytelen, szabálytalan (gyalogátkelőhelyen kerékpárral áthajtás, nem a kijelölt gyalogátkelőhelyen történő átkelés, tilos jelzésen áthajtás stb.) közlekedési mintát sajátítják el. De minden gyereknek egyszer el kell engedni a kezét, eljön az idő, amikor már egyedül vesznek részt a közlekedésben, s akkor azok a szülők, akik helytelen közlekedési mintát mutattak, soha nem lehetnek nyugodtak.

Remélem, hogy segítettem eligazodni a közlekedési szabályok között. Aki szeretné a közlekedési szabályokat részletesebben megismerni vagy ismereteit felfrissíteni, annak ajánlom a www.njt.hu honlapon ingyenesen elérhető 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendeleteta közúti közlekedés szabályairól.

Balesetmentes közlekedést kívánok.

dr. Gali Sándor r. alezredes