Április 18-án a Debreceni Egyetem Különleges Orvos- és Mentőcsoportja oktatási céllal katasztrófa súlytotta területté nyílvánította a hajdúszoboszlói Polgárvédelmi Bázis területét. Az akcióban tíz oktató harminc egyetemistának mondta és mutatta, mit kell tenni baj esetén.

A hajdúszoboszlói romváros kiváló terepmunkára adott lehetőséget. Az egyetemisták a romos házak között tényleg úgy érezhették, mintha földrengés súlytotta területen lennének és a mentési feladatokat is változatos formában hajthatták végre. Ahogy éles helyzetben, most is mindenki speciális feladtatot kapott. A kutyás mentők felkutatták az áldozatokat, a műszakiak kiszabadították, az orvos csapat pedig ellátta. Leírva mindez ilyen egyszerű, élőben látva, akár csak az oktatást is, egészen más a helyzet!

A Debreceni Egyetem Különleges Orvos- és Mentőcsoportja öt éve létezik. Az egyesületet Dr. Késmárky András és társai abból a célból hívták életre, hogy még többet és főleg egyre hatékonyabban tudjanak segíteni a katasztrófa súlytotta területeken. Az összeszokott team 2002-óta végez a világ minden területén karitatív munkát. (Indiai, 2005. Indonézia, Szumátra, Tsunami, 2005. Pakisztáni földrengés, 2006. Indonézia, Jáva, földrengés) A felsorolt helyekről hazatérve Dr. Késmárky Andrásban megfogalmazódott, egy speciálisan felszerelt és kiképzett orvoscsoport létrehozása Magyarországon. A Debreceni Egyetem, az országban, sőt Európában is egyedülálló módon, mindehhez megadta a szüséges hátteret. A lelkes csapat zöld utat kapott és az eltelt évek Őket igazolták. Afrika, Pakisztán, Etiópia, Myanmar és a legutóbbi Haiti földrengés során kiderült, a DEKOM csapata a világon a legkevesebb költségből a leghatékonyabban működő mentőcsoport. Tudásukat, szakértelmüket egyetemi keretek között igyekeznek átadni. Az orvostanhallgatók közül minden évben átlag ötvenen jelentkeznek a szabadon választható képzésre. A tananyag elméleti részéből vizsgáznak, a gyakorlatra pedig, jelen esteben a hajdúszoboszlói bázison, több órás oktatás keretében került sor.

A szinte minden esetben veszélyes munkára a legbátrabbak jelentkeznek, ám a feladatra az egyetem elvégézése után még várni kell. Rengeteg gyakorlatra és biztosan alkalmazható megszerzett tudásra van szükség ahhoz, hogy valaki a csoport tagja lehessen. Minimum egy évig részt kell venni az egyesület életében a hazai munkák során és aztán oktatnia is kell. A próbaidő alatt a legfontosabb, hogy kiderüljön, tudnak e majd együtt dolgozni a csapat tagjai. Az éles bevetés mindezek után következhet. A feladatra nem csak orvosok pályázhatnak. Fontos feladat hárul a műszaki egységre, alpin technikai szakemberekre és főleg a kutyás mentőkre.

Vasárnap délben a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének tagjai elmondták, melyek azok a kutyák, akik egyáltalán alkalmasak ilyen jellegű munkára és aztán arra is sor került, hogy élőben lássák a diákok, több évi kiképzés után, melyik eb mire képes.

A kutyákat feladat szerint képzik és számukra is komoly vizsgarendszer van, tudtuk meg Hegedűs Gábor kutyásmentőtől. Nincs preferált fajta, csak erős motiválhatóság. Például labdamánia, valamilyen jó értelembe vett „függőség”, játékosság, amivel lehet ösztönözni az állatokat. Vasárnap két angol véreb, egy roti és egy németjuhász mutatta meg, mire képes egy speciálisan kiképzett mentőkutya.

Az érdeklődök további információkat a www.dekom.hu oldalon olvashatnak, illetve fotók a KÉPGALÉRIÁNKBAN.

Szoboszlói Színes– Kiss Klára – Fotó: Buzási László

A helyi hírek forrása mi vagyunk! – Minden jog fenntartva