A lépteit, ahogy jön a lépcsőn és nyitja az ajtót. Ahogy megy a pincébe az ecsetekért, festékekért, mondja Oláh Attila édesanyja a tragédia után csaknem két hónappal. Még mindig nem tudja elhinni mi történt. Mindenről Attila jut eszébe.

Oláh Attila anyukája ugyanúgy reagál az eseményekre, ahogy azok az emberek, akik elveszítették közeli hozzátartozójukat. Minden nap hazavárja fiát. Szeretné azt hinni, hogy az egész csak egy rossz álom. Hamarosan felébred és vége a borzalomnak.

Férje és kislánya tartják benne a lelket, és persze a bővebb család, akiknek Attila szintén nagyon hiányzik.

Internetes oldalunkat rendszeresen olvassa, főleg a hozzászólásokat és közben megnézi a többi oldalon a hasonló híreket. Az elmúlt hetek alatt bejárta virtuálisan az egész országot és megdöbbenve látta, hogy az emberélet mennyit ér. Minden elérhető információt beszerzett arra vonatkozóan, hogy az egyes balesetek során ki, milyen büntetést kapott. A tavalyi szentendrei esetről példát is hozott, de Ő is tudja mindez csak figyelem elterelés. Tehetetlen dühében megpróbálja valahogy lekötni magát. Tudja, hogy nem szabad, mégis nekünk is többször elmondja, mi lett volna, ha akkor hajnalban, amikor Attila hazament, kimegy Hozzá. Beszél vele pár percet, és ezzel nyer annyi időt, hogy amikor fia ismét elindul otthonról már később ér a zebrához.

Attila ugyanis akkor éjjel hazament. Szombaton egész nap dolgozott, örült, hogy időben kész lett a rá bízott feladattal és este elment egyik barátjához, ahol a csapat találkozott. Hajnalban hazament, előző este vásárolt sörét kitette a szekrényére, édesanyja hallotta, ahogy szokásos módon csapódik a hűtő ajtó, aztán a bejárati. Minden bizonnyal volt még egy kis dolga, ahonnan soha nem jött vissza. Anyukája a hajnali ébredés után visszaaludt,és amikor Attila kishúgának készítette a reggelit arra gondolt, fia biztos alszik még a barátjánál.

9-10 óra között már türelmetlen volt és hívta telefonon, de a mobil ki volt kapcsolva. Az aggódás akkor indult, 11 és 12 óra között pedig jöttek a rendőrök.

Fényképet mutattak, hétfőn pedig azonosítani kellett. Az édesanya nem bírta megtenni, Attila nevelőapukájára hárult a szörnyű feladat.  A temetés szervezésében sokat segítettek a barátok. Ők választották a zenét, ami Attila kedvence volt, és amire a búcsú videó is készült.

Attila édesanyja igyekszik tartani magát, ám a gázoló fiú és néhány hozzátartozójának magatartása nem könnyíti meg a dolgát.  Attila családját mélységesen felháborítja, hogy a másik család nem tanúsít egy csepp megbánást sem.

A temetés utáni csend néha elviselhetetlen a család számára. A kétéves Réka minden nap keresi bátyját, nem érti, hol lehet. Gyakran kéri szüleit, hogy kapcsolják be a számítógépet, ahol Ati képe a képernyő védő és ahol újra és újra megnézheti a szalagavatón készült videót testvéréről. Attiláról az iskolában is megemlékeztek, a fiú, aki elütötte, pedig már nem jár be. A sors furcsa fintora, hogy mindkét fiú a püspökladányi Karacs Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium keretein belül végezte tanulmányait.  B.Cs.Gy. most érettségizett volna, Oláh Attila pedig festőként szeretett volna kilépni a nagybetűs életbe. Gyurinak még lehetnek álmai, Attilának már nem.

Szoboszlói Színes– Kiss Klára –

A helyi hírek forrása mi vagyunk! – Minden jog fenntartva

www.szoboszloihirek.hu

Hozzászólások

 

+7 #10 Guest 2011-03-25 14:14

Anyuci!
NEM TŰNTEM EL, ITT VAGYOK VELED!
ITT VAGYOK! A SZOMSZÉD SZOBÁBAN. . !
HALLOM A HANGODAT,HOGY. . MEGINT SÍRSZ. !
ELALUDTAM CSUPÁN, SZÁMOMRA MÁR NEM FÁJ A VILÁG!
...NEM TŰNTEM EL, CSAK A SEMMIBEN LEBEGEK, tovább ..
ANGYALOK SZÁRNYÁN SZÁLLOK HOZZÁD,
S A FÜLEDBE SUTTOGOM, HOGY MENNYIRE SZERETLEK!
FELÉBREDSZ, DE NEM LÁTSZ ENGEM. .
PEDIG NEM HALTAM MEG!
LÉTEZEM!
A SZÍVEDBEN, A LELKEDBEN ÉS AZ EMLÉKEIDBEN

 

 

+7 #9 Guest 2010-07-13 21:05

Nagyon hiányzik! A születésnapján róla álmodtam! Sírva ébredtem! Nyugodj békében Ati! :'(

 

 

+9 #8 Guest 2010-06-10 11:12

Hulló könnyekkel állok sirod felett,A koporsó bezárta legdrágább kincsemet.Megál lt egy sziv,mely élni vágyott.Csak az idő mulik,feledni nem lehet.Nehéz az életet élni nélküled.Felejt eni téged soha nem lehet.Ha a bús napjaim lefognak telni,Odavágyom hozzád megpihenni.

 

 

+9 #7 Guest 2010-05-28 13:10

"Csak az hal meg, akit elfelejtenek."
Kössz a videót róla!

 

 

+12 #6 Guest 2010-05-22 17:27

sírásra késztet a videó:'(

 

 

+10 #5 Guest 2010-05-22 13:58

Nagyon hiányzol Attila:( Nyugodj békében:(

 

 

+10 #4 Guest 2010-05-20 18:32

Borzasztó érzés végignézni ezt a videót!
NYUGODJ BÉKÉKBEN ATTILA!

 

 

+10 #3 Guest 2010-05-20 10:23

Borzalmas ezt olvasni és látni... :'(

 

 

+10 #2 Guest 2010-05-20 08:12

Megható, megdöbbentő, a video nagyon szép!
Részvétem a CSALÁDNAK,
Nyugodj békében Attila.

 

 

+22 #1 Guest 2010-05-19 13:16

Nagyon hiányzol nekünk Ati:(:'(

 

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje.

JComments