- Új helyen, a megszokott stílusban
- Ismét tévézünk
- Gyalogos gázolás a zebrán
- Befűtött a Vöröskereszt Molnáréknál
- XIII. Bioétel és Borfesztivál Hajdúszoboszlón
- Gyűjtést szervez és önkénteseket vár a Vöröskereszt
- Nílus kiszagolta a tolvajt
- 230 bográcsban főtt az étel
- Aquapark futóverseny teljes erdménylista
- Átadták városunk második szabadtéri fitnesz parkját
Időszámításunk előtt 3 ezer évvel az emberek Mezopotámiában már ünnepelték a tavasz eljövetelét. Úgy tartották, a nagy nyári munkák előtt meg kell állni egy pillanatra. Köszönteni kell az új életet, imádkozni a bő termésért. Ez volt jellemző a zsidó kultúrában is.
Ez az ünnep eredetileg aratási ünnep volt. Hisz Palesztínában előbb érik a gabona - mondta Horváth Pál a Pünkösdről. A zsidó felekezetben az ünnep később további jelentéssel is bővült. Az Ószövetség szerint Isten a Sínai hegynél lángnyelvek formájában adta át Mózesnek az emberiségnek szóló tízparancsolatot, melyet csak egy nép fogadott el.
Fontos rabbinikus hagyomány mondja azt, hogy az akkori világ elképzelése szerint 70 nép volt, hetven lángnyelv szállt le, de csak a zsidóság fogadta el ezt a törvényt - tudtuk meg Horváth László teológustól.
A Újszövetség szerint a lángnyelvek Jézus keresztre feszítését követően az ötvenedik napon, Pünkösdkor újra a Földre szálltak Jeruzsálemben. És ezúttal már nem csak egy népet szólítottak meg, hanem a két apostolt és rajtuk keresztül az egész keresztény világot. Ekkor szállt le ugyanis a szentlélek, melyet tizenkét lángnyelv vagy galamb formájában ábrázolnak.
Éppen ezért Pünkösd napján a keresztény egyház már a második századtól kezdve lényegében a saját születésnapját ünnepli. Az apostolok, a legelső keresztény papok ugyanis a Szentlélek eljövetelekor értették meg és kezdték el terjeszteni Jézus tanításait.
Pünkösd tehát a keresztény egyházban kapott kiemelkedő szerepet, mint a Jézus szenvedéstörténetének utolsó állomása. Az ősi tavasz ünnepnek megmaradt profán, azaz világias jellege is. Ez a népi hagyományokban őrződött meg.
A falvakban, az úgynevezett pünkösdöléskor bő termésért, termékenységért fohászkodtak. Elterjedt szokás volt például a pünkösdi királynőjárás. Ekkor egy kislányt vezettek végig a falun, akit- vörös lángokat szimbolizáló- virág szirmokkal hintettek be. Ha a kislány nevetett, bőségesnek ígérkezett a termés.
Hasonló hagyomány volt a pünkösdi királyválasztás is. A legénybandák maguk között királyt választottak. Általában valamilyen erőpróba után. Ez egy évig tartott. Ezután egy évig ingyen ihatott a kocsmában.
A pünkösd tehát a fiatalság, a tavasz és a termékenység fesztiválja, valamint a Szentlélek eljövetelének ünnepe is egyben. Kellemes Pünkösd vasárnapot, Pünkösd hétfőt!
Dr. Horváth Pál: A Pünkösd eredete (www.freepress.hu)
< Előző | Következő > |
---|
Legutolsó hozzászólások - Ön se hagyja szó nélkül!
- Átadták a Rákóczi játszóteret!
- Dühöngő, fitnesz központ vagy szabadidő park ?
- A Jobbik kezdi megszeretni az RTL-t
- Egy üveg italt lopott, előzetesbe rakták
- Köszönő levél Vida Lajosnak
- A megyematrica bevezetése nem hibás döntés, hanem BŰN!
- Mennyi lókötő Szoboszlón!
- Egy bajba jutott 65 éves férfi segítségére siettek a hajdúszoboszlói rendőrök
- Példátlan Összefogás az Otthon ételosztásán
- Átadták a Kulturális Központot
- Szavazatukkal próbálták megakadályozni az ellenőrzést
- Öt éves a Szoboszlói Színes
- Baleset a Kossuth-Hőgyes kereszteződésben
- 8 körzetből 7-et elvesztett a Fidesz Szoboszlón !
- Kampány, FIDESZ módra