Fekete-fehér fotók a pásztormúltból, pusztai portrék, a közelmúlt pillanatai ősidők emlékezetét idézve. A Bocskai Múzeum Galériájában Kunkovács László etnofotóiból nyílt kiállítás május végén, amit a Múzeumok éjszakáján, június 26-án újabb programokkal kiegészítve keltenek majd életre.

Tanító, újságíró, fotóriporter, szerkesztő, szellemi szabadfoglalkozású, vándorló etnográfus, fotóművész. Olyan ember, aki leszáll a vonatról, hogy kivitesse magát a pusztába, és ott lefényképezze a suhanó vonatból megpillantott viharvert pásztorkunyhót, s lakóját.

Közelit készít, és a távoli múltba röpít. Bejárja az országot és eljut a magyarság őshazájába, megörökíti mindazt, ami vándorlásaink során nem veszett el, de végveszélyben van.

Megállítja az időt, rögzíti a pillanatot, átmenti az évezredes örökséget a XXI. századba.

Megdöbbentenek a mozdulatok, megállítanak a tekintetek, odaszögez a látvány. Fogva tart az idő -és térbeli távlat, s a látogató döbbenten érzékeli Kunkovács László mindent tud az általa megjelenített világról.

Erről beszélt a megnyitón dr. Sóvágó László Hajdúszoboszló polgármestere, aki, mint mondta maga is nagy tisztelője a magyar parasztságnak, pásztorembereknek. A fotókon látható pásztorok között sok személyes ismerőse is van, elsőként említette Farkas Samu bácsit, akivel sűrűn találkozott a reptéren lovagolva, s Samu bácsi ízes, hagyományőrző beszéde a mai napig fülében cseng.

Kunkovács képeinek művészi valóságtartalmáról Gencsi Zoltán a Hortobágyi Génmegőrző Kht. Ügyvezető igazgatója szólt. A beszélő évtizedekkel ezelőtt Ópusztaszeren szembesült először az antropológus etnográfus munkáival, s már első alkalommal megbabonázva állt a képek előtt. Mindenkinek megvan a maga kis saját Hortobágya, igényt tartanak a puszta egy-egy szeletére a közeli települések A szoboszlóiaknak Angyalháza a legbecsesebb. Gencsi Zoltán szerint rendjén van, hogy ragaszkodunk őseink földjéhez, szokásainkhoz, hagyományainkhoz, s ebben művészi eszközökkel erősít meg bennünket Kunkovács László. A témaválasztás részletgazdagsága által megjelenített őszinte képi mesék csak egy részét adják vissza Kunkovács mára már rendkívül gazdag életművének, de a legjellegzetesebb, legjellemzőbb fejezetét. Külföldön is ezt „várják” tőle, a pusztai mesét, és a halászatról szólót, pedig annyi minden mást is megörökített már! Több mint 300.000 fényképet készített az elmúlt több, mint négy évtized alatt! Ebből láthatunk hatvanat október elejéig a Bocskai utcai Múzeumi Galériában.

Ha kíváncsi a megnyitó képeire klikkeljen IDE.