Mint ismeretes az Országgyűlés módosította a növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvényt, amelynek eredményeként az idei évtől kezdve jelentősen szigorodik a parlagfűvel szennyezett területek felderítése és a közérdekű védekezések kivitelezése az elmúlt évek gyakorlatához képest.

A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium felhívja az érintettek figyelmét, hogy a parlagfű elleni védekezés elsősorban a föld tulajdonosának, illetve használójának a kötelezettsége. A hatóság feladata ezért csak a közérdekű védekezés elrendelésére terjed ki.

A parlagfűvel fertőzött területek felkutatását a törvény a földhivatalok hatáskörébe utalta. Az ellenőrzést a földhivatalok mezőgazdászai határszemlék során végzik - légi felvételek és az előző évi eljárások adataira támaszkodva - együttműködve a növényvédelmi hatósággal, az önkormányzatok jegyzőjével, a civil szervezetekkel és a lakossággal.

A parlagfű legintenzívebb növekedési időszaka július hónapban, a virágpor szóródásának legnagyobb tömege július végén és augusztus hónapban történik, ezért

az ingatlan tulajdonosoknak a parlagfű elleni védekezést június 30-ig végre kell hajtani

azt követően pedig a parlagfű virágzását, az allergén pollen levegőbe kerülését folyamatosan megakadályozni. A védekezés legegyszerűbb módja a június végétől két-három alkalommal végzett kaszálás, esetleg a vegyszeres gyomirtás. A művelési cél nélküli talajbolygatás csak serkenti az egész szezonban folyamatosan csírázó parlagfű szaporodását.

A törvény hatálya kiterjed az ország teljes területére és az összes ingatlantulajdonosra.

Ez azt jelenti, hogy a hatóságok eljárásukat nemcsak termőföldön folytatják le, - amelybe a zártkertek is bele tartoznak - hanem belterületen, ipari, kereskedelmi és egyéb telephelyeken, utak, vasutak, vízpartok mentén is. A törvény lehetőséget ad - szigorú eljárási rendben - hogy a parlagfűvel erősen fertőzött, rosszul művelt haszonnövény állományban is elvégezhessék a hatósági védekezést.

A június 30-i dátum széleskörű ismerete azért fontos, mert az a szankciómentes, önkéntes jogkövetés lehetőségének határnapja.

A megjelölt időpont után az ingatlan tulajdonosának, használójának személye ismeretének hiányában is el kell végezni haladéktalanul a közérdekű hatósági védekezést, amire halasztó hatálya még a benyújtott fellebbezésnek sincs.

A védekezés alapvető alkotmányos jogokat is érint. A törvényi szabályozás a közvélemény elvárásából - a nagyszámú allergiás beteg érdekében - az egészséges környezethez való jogot ezúttal a tulajdonjog elé helyezi, így az államigazgatási eljárás általános szabályait betartva a védekezés zárt ingatlanon, telephelyen is elvégezhető.

A hatósági védekezést elrendelő határozatok közzététele oly módon történik, hogy a helyi önkormányzatok hirdetőtábláján kerül kifüggesztésre.

A hatósági védekezés eljárásának teljes költségét köteles a föld használója, tulajdonosa megtéríteni, amely a helyi feltételektől függően több tízezer forint is lehet hektáronként. Ez nem azonos a növényvédelmi bírsággal, amely húszezer és kétmillió forint közötti összegben az eljárás költségén felül kerül kiszabásra.

A költségek meg nem fizetésük esetén adók módjára behajthatóak.

A folyamatos ellenőrzés és a hatósági szankcionálás eredményeként már egy év alatt is várhatóan jelentősen csökkenni fog a parlagfű területe. A parlagfű mentes környezet fenntartása azonban folyamatosan igényli az ingatlan tulajdonosok jogkövető magatartásán túl a hatóság intenzív közreműködését az elkövetkező években is.

A parlagfű mentesítés iránt érdeklődők a www.fvm.hu internetes oldalon is tájékozódhatnak. Kapcsolódó jogszabályok:
2005. évi XXXVIII. törvény a növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény és az azzal összefüggő egyes ágazati törvények módosításáról

Forrás: FVM - Kommunikációs Önálló Osztály

Allergiás megbetegedés korunk népbetegsége /okok, tünetek, megelőzés/

Magyarországon a lakosság 20-30%-a szenved valamilyen allergiás megbetegedésben. Ezek közül elterjedtségében kiemelkedő helyet foglal el az allergiás rhinitis vagy szénanátha. Az allergiák számottevő részét a virágpor (pollen) okozza. A legagresszívabb, legnagyobb jelentőségű allergén a parlagfű, melynek virágpora a szénanáthás megbetegedések legfőbb kiváltója. A náthás tünetek a virágzási időszakban jelentkeznek, amely júliustól október végéig tart.

A betegség megelőzhető az allergiát kiváltó tényező megszüntetésével, a parlagfű következetes irtásával, mely leghatásosabb a tavaszi megjelenéstől kezdve korai gyomlálással (amit ajánlatos kesztyűben végezni), a virágzás előtti rendszeres kaszálással, kapálással.

A parlagfű (Ambrozia elatior L) – melyet tévesen vadkendernek is neveznek –, egyéves, 20-150 cm magas, felszálló szárú, rendszerint dúsan elágazó, terebélyes növény. Levelei egy-kétszeresen szárnyaltan szeldeltek, színük sötétzöld, vastagon szőrözött, fonákuk szürkés-zöld. A legfelső hajtások csúcsán fűzérben álló porzós és levélszár alji termős virágai sárgák. Egyetlen növény 8 milliárd pollenszemet is termelhet. Leginkább az időlegesen megművelt, majd elhanyagolt – parlagon hagyott – területeken, építkezések környékén, vasúti sínek mentén, árokpartokon, parkok, utak szélén található.

 A www.parlagfu.hu és a www.fvm.hu honlapokon a témához kapcsolódó szakmai anyagok, aktualitások, módszertani anyagok mindenki számára hozzáférhetők.

Az allergiás megbetegedésben szenvedők és a ma még egészségesek védelme érdekében kérjük, irtsa Ön is a parlagfüvet, tartsa gyommentesen környezetét!

ÁNTSZ Hajdúszoboszlói-, Berettyóújfalui-, Püspökladányi Kistérségi Intézet                          2010. július 6.