De még DVD sincs.  A videómagnók megjelentek ugyan, de legtöbben Bécsből hozzák be, Gorenje hűtőszekrény árukapcsolásával. A fiatalok nem mp3 lejátszót, hanem walkmant hallgatnak, a magnókazetta az elsőszámú hanghordozó. A boltokban tömött sorban állnak a bakelit lemezek, melyekről az Omega, a Piramis, az LGT szól.

Nincsenek kereskedelmi tévék. A Magyar Televízió két programjából választhatunk, s bár elérhetők már olyan műholdas adások, mint a Sky vagy a Super, nem ismerjük még a Friderikusz-show-t sem (csak két évvel később indul), a Barátok köztről, a Való Világról vagy a Dáridóról nem is beszélve. Van viszont Szomszédok és a Família Kft.

De Szoboszló is más. Nem a Szilfákalján, hanem a Vörös Hadsereg útján sétálhatunk, nincs még Szent István tér, a szálloda sor pedig a Lenin úton van. A főtéren még állnak mozi-közben a kis boltok, az Alföldi Étteremben ebédelhetünk és a Bástya Presszóban vehetünk fagylaltot. Nincs szökőkút, díszköves burkolat.

Nem csak a Tesco, az Aldi és a Spar nem létezik még, nem épült fel a Profi, a Plusz és a Penny Market sem. A Nagynépboltban és a Bocskai ABC-ben vásárolunk.  Utóbbi mellet nem áll még a görög katolikus templom.

A leglátványosabb különbség azonban a gyógyfürdő környékén figyelhető meg. Nincs még Aquapark, Mediterrán tengerpart, Aqua-Palace. Kicsit kopott, kicsit elhasznált a strandfürdő, de a miénk. Nincsenek még négycsillagos szállodák sem, a mai Silver Hotel helyén az Ózdi Kohászati Üzemek üdülője áll, gyöngykavicsos kerthelyiséggel, az Aqua Sol helyén pedig a strandfürdő kapuja.

Áll még az Egri Borozó, a Gambrinusz Szálló a mai Árkád helyén, nem emelkednek gombamód a panziók az üdülő övezetben.

S miközben a frissen egyesített Németország együtt ünnepli a fal leomlását és a nationalelf labdarúgó világbajnoki címét (azért északi szomszédunk még Csehszlovákia), a szoboszlói pártok az első szabad helyhatósági választásokra készülnek.

A legesélyesebbek természetesen a parlamenti pártok: az MDF, az SZDSZ, az FKgP, az MSZP, a Fidesz és a KDNP.

(Itt térjünk át a jelen idősíkjába, hiszen miért pont az országos politikában ne lettek volna átható változások az elmúlt 20 évben. A fenti lista egyben az 1990-es erősorrend is. Hogyan alakult közben a rendszerváltó pártok sorsa?

Az MDF négy évvel később már kis pártként került be az országgyűlésbe, hogy aztán 1998-ban és 2002-ben a Fidesszel csatolt listán szerezzen mandátumokat. 2006-ban aztán ismét egyedül indulnak sikerrel, de 210-ben már nem sikerül országos tényezővé válniuk. A legnagyobb rendszerváltó párt, ma már nem tagja a Parlamentnek.

Az SZDSZ 2010-ig egyre csökkenő támogatottsággal önállóan vette az akadályokat, hogy aztán az idei választásokra, annyira elfogyjon, hogy tulajdonképpen el se induljon a választásokon. A másik nagy rendszerváltó párt sem tagja már a Parlamentnek.

A független kisgazdák már csak 2002-ig tudták húzni. Igaz addig a többszöri pártszakadás ellenére kétszer is kormányra kerültek - ennél többször csak az MSZP és az SZDSZ tudott kormánytényezővé válni. Ma a harmadik legerősebb rendszerváltó párt is Parlamenten kívüli.

Az MSZP és a Fidesz lettek a rendszerváltás utáni időszak győztesei. Előbbit visszakövetelték a rendszerváltás első évei után csalódott választók, és nagy párttá tették, utóbbi pedig 1994 után átvette a jobboldal vezető pártjának szerepét, amit a mai napig nem csak megőriztek, de szinte monopolizáltak. Ma Fidesz és az MSZP a két legnagyobb parlamenti párt, azzal a minőségi különbséggel, hogy a Fidesz jelenleg alaposan elhúzott legnagyobb ellenfelétől.

A KDNP-t az 1994 utáni jobboldali helyezkedés felőrölte és legközelebb csak a 2006-os választásokon indultak, átvéve az MDF helyét, a Fidesz csatolt pártjaként. Bár önállóan ismeretlen erőt képviselnek, jelenleg is tagjai a Parlamentnek.)

Az MDF meggyengült a helyhatósági választásokra. A szükséges, de népszerűtlen országos intézkedések sora miatt a választók őszre elfordultak a párttól. Szoboszlón csak egy képviselőjük, Sári Csaba nyert egyéni körzetet, amely mellé egy listás mandátumot tudtak szerezni, Czike Gábor révén. (Ő a TIGÁZ igazgatójaként, talán az első testület legmagasabban kvalifikált tagja volt.)

Az SZDSZ lett az első szabad helyhatósági választások győztese országos szinten, és Szoboszlón is. A másik akkori liberális párttal, a Fidesszel összefogva a körzetek felét nyerték meg, ráadásul még két listás helyet is szereztek, így a koalíció hét mandátumot szerzett. Egyéniben Katona Tiborné, Csisztuné Lajtos Mariann, dr. Joó Zoltán (aki a KDNP-vel közös jelölt volt), Kabay Tibor és Ortó István nyert, a listáról pedig az SZDSZ-es Badics András és a Fideszes Molnár Zoltán került a testületbe.

A KDNP Szoboszlón jobban szerepelt az országos szinthez képest. Dr. Zemo Anna megnyerte egyéni körzetét, Váradi Ferenc pedig listáról jutott be. Az SZDSZ-Fidesz által is támogatott dr. Joó Zoltánnal három önkormányzati képviselőt tudtak felmutatni.

Az MSZP „visszavonult” a helyhatósági választásokon. A régi pártembereket nem indították, a lista élére Tamási Ferencet tették, aki egyedüli szocialista képviselőként jutott be a testületbe.

Civil szervezet is képviseltette magát az első önkormányzatban. A Hajdúszoboszlói Kör Cs. Nagy Zoltánt juttatta a város vezetésébe, Kovács Zoltán és Stach Ferenc pedig függetlenként nyert egyéni választókerületet.

Hiába győzött azonban az SZDSZ-Fidesz választási szövetség, az első szoboszlói helyhatósági választások igazi győztese az FKgP lett. A kormánypártok képviselői tudták a többséget maguk mellé állítani, így többek között a kisgazda Dóró László, B. Nagy Gyula és Tóth Lajos támogatásával Kígyós József lett a polgármester.

***

Az első szabadon választott önkormányzat 1990. október 25-én alakult meg, de nem maradt együtt a ciklus végéig. Mivel Czike Gábor meghalt, dr. Papp Jenő lépett előre az MDF listán, s lett képviselő. A Magyar Demokrata Fórum aztán komoly sikert könyvelhetett el, hiszen az 1994-ben szintén elhunyt Kígyós József helyére új polgármestert választott az önkormányzat, a kívülről érkező akkori országgyűlési képviselő, dr. Sóvágó László személyében.

További változás volt a város vezetésének első négy évében, hogy Csisztuné Lajtos Mariann lemondott mandátumáról. Az időközi választáson dr. Szűcs Lászlót választották meg, így az SZDSZ-Fidesz koalíció száma eggyel csökkent. Lemondott a listás Molnár Zoltán (Fidesz) is, akit Kulich Sándorné (SZDSZ) pótolt a testületben. A ciklus végén pedig B. Nagy Gyula lemondását követően a kisgazda listáról Kabay Nagy Lajos lett a testület tagja néhány hónapra.

Tény viszont, hogy az akkori önkormányzatból ma már csak Váradi Ferenc, dr. Papp Jenő és dr. Sóvágó László tagjai a mai testületnek, utóbbi még mindig polgármester, immár 16 éve. Voltak, akik elköltöztek a városból, voltak, akik nem indultak újra és volt, aki nem indulhatott. Sajnos, azóta már Tamási Ferenc, dr. Szűcs László és Badics András is elhunytak.

Hosszú volt ez a 20 év. Igaz, mennyi minden változott, és milyen kevés dolog maradt olyan, mint akkor?

***

Hiszen ma már a gyerekek is mobiltelefonnal járnak, és szinte elfelejtettük, mi az a távirat. Már otthon is fénymásolhatunk, és azt sem tudjuk, mi az a stencilgép.

A fiatalok mp3 lejátszón hallgatnak zenét, mp4 lejátszón nézik a filmeket, információk sokaságához juthatunk a netről, magyar nyelvű adók sokaságából választhatunk, ha tévét akarunk nézni.

A város is megváltozott. Régen megtanultuk az utcák új neveit, és a boltok sokasága miatt azt sem tudjuk hová menjünk vásárolni.

A gyógyfürdő Európa legnagyobb strandja lett, szállodák és panziók sokasága fogadja az ide látogató vendégeket.

S miközben a németek ünneplik a fiatal játékosokból álló nationalelf  bravúrját, a világbajnoki bronzérmet, a szoboszlói pártok ismét a helyhatósági választásokra készülnek.

Az első ciklus testületéből még megmaradtak közül dr. Sóvágó László és dr. Papp Jenő immár ellenfelek, Váradi Ferenc pedig független. Az SZDSZ-Fidesz koalíció sem létezik, indul viszont a Fidesz-KDNP összefogás.

A rendszerváltó pártok fele eltűnt, és más a választási rendszer is. A körzetek 8-ra, a listás helyek száma 3-ra csökkent. Kívülről viszont választhatók lesznek olyan alpolgármesterek, akiket a testület többsége szavaz majd meg, nem a választók. Más lesz minden, mint eddig volt. 2010-et írunk.

Nagy Géza

Fotók: Szoboszló egykoron és ma című kiállítás képei.