Egyre több helyen találkozhatunk rovásírásos helységnév táblával és hamarosan Hajdúszoboszló határában is látható lesz a sokak által ismert felírat. A Hajdúszoboszlói Jobbik tervei szerint a városba bevezető minden irányból lesz ilyen tábla, de anyagi okok miatt egyelőre csak két helyen. Az avató ünnepségen a helyi politikusok mellett Szegedi Csanád a Jobbik alelnöke mondott beszédet.

 

 

---

---

Az ünnepség Jónás Kálmán zongora játékával kezdődött. Tónó az Ismerős Arcok egyik dalát énekelte, majd Serfőző Kálmán a Jobbik Hajdúszoboszlói Alapszervezetének alelnöke köszöntötte a megjelenteket. A Himnusz eléneklése után Jónás Kálmán ünnepi beszéde következett, melyben a Jobbik Hajdúszoboszlói Alapszervezetének másik alelnöke kitért arra, hogyan fogadták a neten kezdeményezésüket: „Hadd, kezdjem egy személyes történettel: Egy internetes közösségi portálra kitettem a mai rendezvényünk plakátját. A hírhez az ismerőseim is hozzászóltak. Az egyikük ennyit írt: a szellem ereje az egyetlen erő, amely vitathatatlan és elsöprő. A másik csak egyszerűen ennyit: végre valami jó is történik városunkban...Talán így ez egy kicsit túlzás, de jól mutatja azt a szellemi éhséget, ami jellemzi korunkat, és az ébredő magyarságot. A kommunizmusban is, de talán azóta még jobban felerősödtek azok az erők, amelyek módszeresen veszik el tőlünk a történelmünket, rombolják a magyarság mentális állapotát a lakájmédia hathatós támogatásával. Számukra minden üldözendő, ami büszkévé, tudatossá tenné a nemzetünket. Se Isten, se haza, se család. Ez a céljuk, és ezt már nyíltan ki is jelentik. Minden eszközt fel kell használnunk arra, hogy visszataláljunk a gyökereinkhez! Ezeknek a tábláknak a felállítása ennek az útnak a fontos állomása, mivel a rovásírás ma a Kárpát-medencei magyarság összetartozásának egyik fontos jelképe. Meg kell végre tudnia minden magyarnak, honnan származunk. Meg kell végre értenünk, a dicső múltunk arra kötelez bennünket, hogy ne egy multikulturális maszlagban éljenek az utódaink, hanem egy szebb magyar jövőben! Ez a mi küldetésünk, ezt jelenti nekünk ez a tábla.”

Aztán az alelnök elmesélte, hogyan jutottak ideáig: „Február 18-án tettem meg az első lépéseket, a Gyöngyöshalászi Jobbik elnökétől kértem információkat, majd egy barátom összehozott Rumi Tamással, a Rovás Alapítvány tagjával. Az Alapítványnak köszönhető, hogy a táblaállítás szakértőivel együttműködve kidolgozták az egységes Kárpát-medencei rovásos helynévtábla rendszert. Sajnos az általunk megkeresett helyi civil szervezet nem vállalta a közös munkát, így magunkra maradtunk a feladattal. A szervezés és a gyártás bő három hónap alatt lezajlott. A város mind az öt bevezető szakaszára megkaptuk az engedélyt: Ebes, Kaba, Nagyhegyes, Nádudvar és Hajdúszovát felől. Most az anyagi lehetőségünk csak két tábla felállítására volt elég, ezeket is – egyelőre – csak itt tudjuk Önöknek megmutatni, de a lehető legrövidebb időn belül – az önkormányzat elvi hozzájárulása után – kihelyezzük Ebes és Kaba felőli bevezető útszakaszokon. A fennmaradó három helyszínre ezennel gyűjtést hirdetünk meg, melyre minden felajánlást köszönettel fogadunk. Abban a reményben, hogy mihamarabb mind az öt helyszínen egységes, rovásírásos helységnévtáblák fogadhatják a hazatérő szoboszlóiakat és a városba érkező turistákat.”

 

A Jobbikosok újságírói kérdésre azonnal válaszolnak is. Először arra voltam kíváncsi, mi mennyibe került. A válasz öt perc múlva a gépen volt: „Az öt engedély, a két tábla, szállítási költséggel, a 4 oszlop (2oszlop/tábla), kihelyezés költsége (betonozás, stb.) nagyságrendileg 75eFt volt (+10eFt terembérlet az avató ünnepségre). A megyétől 50eFt-ot kaptunk a Jobbik pályázati keretéből, a többi saját forrás, Attila és én fizettük. Számlák megvannak, természetesen!” - kaptam a választ Jónás Kálmántól.

Aztán arra kérdeztem rá, milyen volt rovásírás témában a kapcsolat a Magyarok Szövetségével, hiszen Ági néni két közmeghallgatáson is kérte a testületet, hogy segítsen ez ügyben.

-„A MSZ gyakorlatilag már az elején kiszállt, sőt, be se szállt. Mikor kértünk tőlük is egy kis szellemi és anyagi hozzájárulást (akkor még mind az ötöt egyszerre szerettük volna felállítani), ők azt mondták, hogy két éve ezen dolgoznak, fából akarták, de semmilyen érdemleges lépésre nem jutottak az említett két év alatt, se tábla, se engedély. Azt mondták semennyi pénzt nem adnak bele, az egységes Kárpát-medencei rovástáblákat nem támogatják

A további lépések pedig a következők lesznek: „Egyelőre úgy néz ki, hogy gyűjtést szerveznénk a fennmaradó 3 táblára, az önkormányzathoz is benyújtunk egy kisebb összegről támogatási kérelmet, továbbá elvi hozzájárulást kérnénk a felállításhoz. (Szóbelit már kaptunk, de végszükség esetén nincs szükség a város engedélyére, a közútkezelő engedélye elégséges. Csak nem elegáns.) A következő ülés egyik napirendi pontja lesz, ha minden jól megy. Utána mi magunk állítjuk fel őket. A "rendes" helységnévtáblához képest kb. 15-20 méterrel beljebb lesznek, külön oszlopon. Néhány helyszínen még beljebb, technikai okokból. A pontos helyszínek már ki vannak jelölve. Az első két tábla Ebes és Kaba felől lesz felállítva, a 4-es bevezető szakaszán. Jogállásilag reklámtáblának minősülnek majd.”

 

Az ünnepségen felolvasták a Rovás Alapítvány elnökének, Sipos Lászlónak a köszöntő levelét, majd Szegedi Csanád a Jobbik alelnöke foglalta össze, miért is van szükség a rovásírásos táblákra. A Jobbik szerint nemzetpusztítás zajlik. Ennek a folyamatnak jól látható jelei vannak évtizedek óta. A szomorú az egészben, hogy még a szocializmusban volt igény a nemzeti öntudat ébredésére, addig az elmúlt húsz évben még ezt is kiölték az emberekből. A rovásírásos helységnévtáblák az ébredés jelei, amihez a pártnak lett volna további ötlete is, de leseperték az asztalról. A Jobbik pl.2010 -ben hiába kérte a Fideszt, hogy a zászlóba legyen benne a Magyar címer, a kormányzó párt becsapta Őket és az utolsó pillanatban levették napirendről a javaslatot, mondta Szegedi Csanád.

Az alelnök egyébként rögtön azt is hozzátette gondolataihoz, hogy természetesen a nemzeti öntudatra való ébredést nem feltétlen egy politikai pártnak kellene provokálni, de a Jobbik, mint mozgalom indult, pont e fenti témát tűzte zászlajára és mint párt nem lenne rá semmi szükség, ha lenne helyettük más, aki bevállalja. Másnak azonban úgy látszik kényelmetlen a cigánybűnözés elleni harcról beszélni, az eladósodás, az uzsorások ellen küzdeni. Szegedi Csanád kijelentette. „Ne is reméljen senki addig Magyarországon gazdasági fellendülést, amíg Magyarországon termelés nem lesz! Hazudik, aki azt állítja, hogy termelés nélkül a gazdaság fellendülhet!” Véleménye szerint újra kell indítani a tejcsarnokokat, a bezárt cukorgyárakat, konzerv és feldolgozó üzemeket. A cigányokat –nyilván a bűnözőkre gondolt - a lehető legszorosabb pórázon kell tartani és élhetővé kell tenni újra a vidéki Magyarországot! Felállítani a csendőrséget és újra bevezetni a közveszélyes munkakerülő fogalmát. Azt mondta: „Ilyen még a Kádár korszakban sem volt, mint most! Nem baj, ha nem mégy dolgozni, a segélyt úgyis megkapod.”

A politikus elmondta még, ahhoz, hogy Magyarországon jobban éljenek az emberek nem csak gazdasági fellendülés kell, hanem nemzeti összetartás! Közösséggé kell kovácsolni a népet, ezért kell nemzeti újraépítésről beszélnünk és ezért van óriási szükség a rovásírásos helységnév táblákra. Az állampolgárság megadása a határon túl élőknek nem érdem, kiindulási pont és azt is hozzátette: „A Fideszre tisztességes, nemzeti érzelmű magyar emberek szavaztak, akik elszámoltatást, fordulatot, gazdasági fellendülést vártak, de be lettek csapva! A Fidesz ígéreteiből semmi nem valósult meg, sőt pontosan az ellenkezője látszik”- mondta Szegedi Csanád a Jobbik alelnöke.

MOHÁCSI  LÁSZLÓ REFORMÁTUS LELKÉSZ

Szoboszlói Színes– Kiss Klára – Fotó: Buzási László

A helyi hírek forrása mi vagyunk! – Minden jog fenntartva

www.szoboszloihirek.hu