Írta: Kiss Klára 2011. január 07. péntek, 20:55
Bár a kezdet a 80-as évek elejére datálható, s csoportos kiállításon már többször bemutatkozott, most nyílt lehetőség arra, hogy önálló kiállításon (Báránd után) másodjára nyíljon meg az érdeklődők előtt. A megnyílás szó szerint értendő, de fogalmazzunk pontosabban: kitárulkozás. A képek minden múltbeli és jelenlegi érzelmet megmutatnak, s azt az utat, amit végig kellett járni ahhoz, ami ehhez e pillanatnyi állapothoz mostanra elvezettek.
Jeges, hideg téli időjárás jellemezte azt az estét, amikor a Szoboszlói Kulturális Közösség által szervezett kiállítás megnyílt a Rock Café Galériában. Mégis mindazok, akiknek fontos volt és fontos most is Szakács Zoli, azok ott voltak. Azok, akik az elmúlt években, évtizedekben ezért vagy azért aktív részesei voltak bohém és romboló vagy éppen megpróbáltatásokkal teli, alkotó életének, életútjának. A korai, fiatal kori léha, bulizós évek tanúi, vagy a későbbi gyógykezelések türelmes segítői.
Az ifjú, de komoly problémákkal küzdő, az életben útját keresőt a néhai Balajti professzor indította el azon az úton, amely most az életet jelenti számára. Ő fedezte fel, hogy a képzőművészet „terápia” a fiatalember számára, s ezt időről időre erősítette benne. S bár voltak az elmúlt három évtizedben eltávolodások, mégis újra és újra visszatért, végül megtalálta magát.
Véglegesen – mondja Szakács Zoltán. Erős vagyok.
Akik egész életében mellette voltak, s mindig kitartottak mellette, a SZÜLŐK. Akik még idős korukra mindig óvják, védik, s örülnek sikereinek. Szakács Zoltán hálája jeléül édesanyja vezetéknevének kezdőbetűjét is feltünteti alkotásain 2010 májusa óta. Képein az M. Szakács Zoltán szignó szerepel.
Azokon a képeken amelyek a „miénk”. Miénk mert itt él közöttünk, itt alkot, mert szoboszlói. S számtalan szoboszlói lakásban, közösségi helyen megtalálhatók alkotásai.
Szoboszlói Színes– Kiss Klára – Fotó: Buzási László
A helyi hírek forrása mi vagyunk! – Minden jog fenntartva
www.szoboszloihirek.hu