Írta: Oláhné Mednyánszky Krisztina 2011. december 15. csütörtök, 11:25
A napfordulók által kettéosztott év szimbolikusan kifejezi számunkra az élet ritmusát, annak legmélyebb misztériumait. A természet körforgása az élet körforgása egyben. A téli napforduló idején eljut a Nap a legalacsonyabb pontjára, s belép a Bak csillagkép előterébe. Ezen a ponton látszólag még a sötétség uralkodik.
Ugyanakkor a Fény a Napkirály, mint az élet, -pszichológiailag a tudat kifejeződése-, a legmélyebb ponton átbillenve ismét átveszi az uralmat. Kozmikus ünnep, kiemelt időszak ez számunkra. Ismét elkezdünk közeledni a Fény, a világosság felé!
Mi, keresztények ekkor ünnepeljük a Karácsonyt, Jézus születését. E misztérium szimbolikus jelentése erősen összekapcsolódik a bak jel témáival. A Kisded szinte embertelen körülmények között jön világra, az év legsötétebb időszakában, a népszámlálás miatti kényszerű utazás közben. Gyengén, elhagyatottan, szinte észrevétlenül születetik meg, érkezéséről csak a bölcsek tudtak, bár már mindenki várta a Messiást… Emberi szálláshelyet nem adtak Máriának, s nem volt segítsége sem. A Gyermek állatok között jön világra, mely az ösztönvilágot, lényünk legmélyét szimbolizálja.
A folytatást a következő oldalon találod:
Artemisz Műhely